Veszprémi Érseki Könyvtár: Állományát a püspöki, káptalani és szemináriumi könyvtár együttesen gondozott anyaga adja. – Veszprémben a könyvtár egyidős a kereszténység honi meggyökerezésével. Szt István az általa alapított ppség-ben isk-kat szervezett az egyh. pályára készülők számára. Mind az okt., mind a tud. ismeretek elsajátítása megkövetelte az előadott tudományok körébe vágó kveket. 1276: Csák Péter hadai bosszúból feldúlták Veszprém várát, isk-ját, szegyh-át és a kápt. egy szobát betöltő kveit. A tör. hódoltságot megelőző időkből a székesegyháznak részletes könyvjegyzéke maradt meg (1435), 171 művet tartalmaz. Témakörök: liturgia, egyházjog, biblia, a szentírásmagyarázat, egyházatyák, teológia, szentbeszédek, szónoklattan, ének, világtörténelem, számtan, fizika, csillagászat, régiségtan. A katalógus összeállítója gondosan feltüntette a hiányokat, megjegyzései fényt vetnek a kvtár gyarapodási módjára, a kvek korára, kötésére, terjedelmére és állapotára. 1482–1502: könyvkölcsönzésről is van híradás. A kódex 24 kölcsönzést örökített meg. A kölcsönzők között első helyen szerepel Vetési Albert pp. (1458–86), Mátyás kir. diplomatája, de feltűnik Nágocsi Gáspár neve is, akinek kánonjogi kódexe a veszprémi székesegyház Sopronba menekített kincseiről történő összeírásban szerepel. – A pp-i könyvtárat Biró Márton pp. (1745–62) alapította. Könyvgyűjtő munkájában nagy segítségére volt bécsi megbízottja, aki 1750-:  rendszeresen tájékoztatta Biró Mártont az aukciókról és azok kínálatáról. A gyakori levélváltások, a sümegi rezidenciába érkező könyvszállítmányok eredményeként rövid idő alatt összeállt a 607 köt-ből álló gyűjt. és 1751: már sor került a leltározásra is. – Utóda Koller Ignác pp. (1762–73) megépíttette a pp-i palotát és az emeleti részen, a kpna mellett könyvtárszobát létesített. A halála után készült leltárkönyvben 1671 köt. szerepel. – Különösen nagy gondot fordított a ~ fejlesztésére Hornig Károly pp., bíb. (1888–1917). Leltárkönyve 17.500 köt-ről ad tájékoztatást. Ez a könyvanyag képezi ma is az érseki könyvtár gerincét. – Veszprém 2 vh. közötti pp-e, Rott Nándor oldotta meg Biró Márton, Koller Ignác és Hornig Károly könyvtárának együttes kezelését azzal, hogy az anyagot könyvtárosával leltároztatta, majd ezt követően elkészíttette a szerzői és szakkatalógust. – A török hatalom meggyengülésével először a káptalani könyvtár támadt új életre. Az állomány 1739: 611, 1846: 1183, 1862: 2107 kötet. A kápt. könyvtárának 1904: megjelent betűsoros szakcímtára már 3392 m-et sorol fel 6838 köt-ben. A kápt. kvtár 1945 tavaszáig a Dravecz-féle knki ház (Vár u. 37.) földszintjén működött. Ekkor helyiségeiben a katonaság konyhát létesített, a könyveket a szegyh. é-i oratóriuma alatti raktárba zsúfolta össze. Egy kisebb rész került a pp-i palotába is. Az egész állomány megközelítően 20.000 köt-et tett ki. – A régi szegyh. isk. utódja, a Volkra Ottó János pp. (1710–20) alapította szem., 1711: nyílt meg hat hallgatóval. Az alapító halála után megszűnt és csak 1745: állította vissza Biró Márton. A növ-ek teol. képzését az 1780-as évek elején már a 175 köt-ből álló szemináriumi könyvtár segítette. – II. József 1784: a szem-ot és kvtárát Pozsonyba helyezte át. A kvtár innen a pesti egyetem kvtárába került. 1790: kezdődhetett újra az okt. Veszprémben. 1795: visszakerült a 175 köt-ből álló kvtár is. A szem. és a Pázmány-kör könyvtárának együttes állománya 1896: 4767, 1996: csaknem 9000 köt. volt; ajándékozások, hagyományozások, vásárlások révén ez a szám 1931-re megkétszereződött. A szem. 1952. III. 2: feloszlatása után több mint 20.000 köt-nek adott helyet a pp-i palota nagyebédlője. Innen pár év után a palota földszintjének é-i szobájába került.– A káptalani és szemináriumi kvtár mostoha viszonyok közötti léte, a védett anyag biztonsága tette indokolttá mindkét kvtár anyagának a pp-i kvtár állományával történő együttes kezelését az 1960-as évek végén. – A ~ őrzi a szegyh. értékes kottatárát, jelentős 18–19. sz. kz-os és nyomtatott kottákkal. A rendezési munkálatok befejeztével vált ismertté a ~ban őrzött kódexek, ősnyomtatványok, 16–17. sz., Régi M. Kvtár sorozatba tartozó, valamint a m. vonatkozású külföldi nyomtatványok száma, állapota. A ~ az érs. palotában nyert elhelyezést. Kr. L.

Leltárkönyvek 1739-től. – Neumayer Károly: Veszprém egyházi könyvtárai. Kz. – Gutheil 1977. – A Veszprém Megyei Múzeumok közleményei 13. Történelem. Szerk. Kralovánszky Alán–Palágyi Sylvia. Veszprém, 1978:149. (Kredics László: Ősnyomtatványok és antikvák a veszprémi pp-i könyvtárban.) – Szelestei 1989:77. (Solymosi László: Könyvhasználat a középkor végén. Könyvkölcsönzés a veszprémi szegyh. könyvtárban) – A könyv és kvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig. Bp., 1963:82. (A veszprémi káptalan könyvjegyzéke 1429–1437.) – Strausz Antal: A veszprémi káptalan könyvtárának betűsoros szakcímtára. Veszprém, 1904. – A veszprémi pp-i papnevelőintézet könyvtárának betűsoros szakcímtára. Kiadja a veszprémi pp-i papnevelőintézet. Veszprém, 1905. – A veszprémi pp-i papnevelő intézet Pázmányköre könyvtárának betűsoros szakcímtára. Kiadja a növendékpapság Pázmányköre. Veszprém, 1906.